Budaörs lakóterületeinek jelentős része alacsony népsűrűségű. Ha sikerülne csökkenteni ezekből a területekből, és helyettük közepesen magas, és magas népsűrűségű területeket tudnánk létrehozni, az új környezetvédelmi megoldások lehetőségét biztosítaná. Van erre lehetőség Budaörsön?
Magasabb népsűrűségű épületek képesek egyben lakhatási és kereskedelmi igényeket is könnyebben és hatékonyabban biztosítani, amely praktikus több szempontból is: - Könnyebben megközelíthető, mivel a lakószintek alatt helyezkedik el, ugyanabban az épületben. - Nem igényel hosszú utat a környező lakók számára, így csökkentve a közlekedésből származó légszennyezést, mert az így egyéb környezetbarátabb közlekedési móddal is jól megközelíthető. Hasonló módon biztosítja a munkalehetőséget is.
A magasabb népsűrűség mellett nagyobb igény nyúlik a közösségi közlekedésre, mert magas népsűrűség mellett az a leghatékonyabb, és sokak számára elérhető. Megfizethetőbb, mint a jelenlegi kisebb népsűrűség mellett népszerű magánautóval közlekedés. Alacsony népsűrűség mellett nem népszerű a környezetbarát közösségi közlekedés. Nem csak a közösségi közlekedésre, de a mikromobilitásra is nőhet az igény, amely úgyszintén gazdaságosabb, és kevésbé terheli a környezetet, csökkenti a légszennyezést.
Ha egy területen az épület a magasban is kihasználja a rendelkezésre álló területet, az több mindent biztosíthat ugyanannyi földszinti területen. Ha lakhatásban gondolkozunk, ilyen módon több lakóhelyet lehet biztosítani ugyanakkora földszinti terület igénylésével. A lakhatás így olcsóbban biztosítható, hogy többek számára megfizethetőbb legyen.
Ha a magasban lévő területet jobban kihasználjuk, akkor kevesebb földterületet kell beépíteni. Ez azt jelenteni, hogy nem lesz akkora szükség további természetes zöldterületet beépítésére alul. A lakóépületek tetejére pedig tetőkertek/zöldtetők helyezhetők.
Magasabb népsűrűség mellett eltűnik kertvárosokban uralkodó kihalt érzés, mert a megnövekedett gyalogos forgalom miatt nagyobb igény lesz a közterületekre, és elősegítik a társasági élet javulását, a szocializálódást, és csökkentik a magány-, és elszigeteltség érzését. A kertvárosi részeken kevés az a közterület, ahol az emberek összegyűlhetnek.
Felmerülhet egy probléma, a nagyvárosokban jellemző "hőszigetek", melyeket viszont orvosolni kell. Ezt a problémát leginkább a zöldterületek növelésével szokták orvosolni, melyek úgynevezett "mikroklímát" hoznak létre. A mikroklíma részben kiegyensúlyozza a külső negatív behatásokat, mint pl. a magas hőmérsékletet.
Budaörs domborzata nagyban akadályozhatja a fejlettebb közösségi közlekedés kialakítását.
This content is created by the open source Your Priorities citizen engagement platform designed by the non profit Citizens Foundation